Liszt Ferenc oratóriuma egyházi témájú "koncertopera". Bár német nyelvű, a zeneszerző témaválasztásában – a vallásos lelkület mellett – Magyarországhoz fűződő bensőséges viszonya is szerepet játszott, hiszen a kétrészes oratórium II. András magyar király 1207-ben született lánya életének eseményeit dolgozza fel hat képben. A mintegy három óra időtartamú, kórusra, szólistákra, vegyes- és gyermekkarra, valamint harmóniummal, orgonával és haranggal kibővített zenekarra írt oratórium először 1865. augusztus 15-én hangzott fel a pesti Vigadóban, Ábrányi Kornél magyar fordításában. Az eseményt megörökítő híres metszeten Liszt abbé papi ruhában látható a karmesteri pulpituson. A Szent Erzsébet legendája előadása a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyarországi Liszt-év egyik csúcspontjának ígérkezik.

Közreműködik:

Szent Erzsébet: Bátori Éva - szoprán

Zsófia őrgrófnő: Ulbrich Andrea - alt

Lajos őrgróf: Sebestyén Miklós - bariton

Hermann őrgróf: Cser Krisztián - basszus

II. Frigyes császár, Egy magyar nemes: Orendt Gyula - bariton

a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella)

Vezényel

Kocsis Zoltán